05.17.
Kicsit olyan érzésem van, mintha készülnék valamire, valami nagyra. Majd egyszer csak kész leszek, és ha már kész vagyok,
akkor megmutathatom magam gátak nélkül. Ha már minden fontos tudást elsajátítottam, befejeztem az összes futó projektet
és kiviteleztem minden ötletfoszlányt, és feszítettem vásznakat is, és csináltam újrahasznosított papírt, és elolvastam azt a 10 várakozó könyvet
és még többet jógáztam, és az abletont is megtanultam és németül is, és ha majd egyszer jobb eszközöket szereztem be...
Akkor majd határozottabban mondhatom, hogy igen, értékeljetek, fizessétek ki rendesen a munkámat, stb. stb...
Honnan ered mindez?
Az agyammal tudom, hogy ez egy hamis realitás – hogy nem az határoz meg, amit tudok, vagyis de persze nagyon fontos,
hogy az ember tájékozott legyen és naprakész, és hogy fejlessze magát. De nem lesz soha egy állapot, amikor azt tudom
mondani egy projektre, hogy kész, és ez saját magamra is igaz. Sosem lesz olyan, hogy kész vagyok, mindig lesz valami új,
amit meg kell tanulni, amit meg kell lépni. Most vagyok kész, nem szabad várnom, mert akkor fog elmenni az élet.
Most van itt az ideje, hogy felvállaljam az aktuálisan legjobb tudásomat és képességemet, is kirakjam magam a világba,
amit meg majd dob az élet, azzal meg fogok birkózni. Csak az a fontos, hogy tényleg igyekezzek mindig a legjobbat
kihozni magamból, nem fél gőzzel, hanem teljes erőbedobással. Persze az ésszerűség határain belül.
Ezen kívül persze fontos, hogy odafigyeljek a körülöttem zajló eseményekre, a politikára, ébernek kell lenni.
Odafigyelek a hozzám közel állókra, támogatom őket. De ez egy még hosszabb fejezet..
Akkor majd elég leszek, és kész leszek, és már mondhatom azt, hogy jogom van ezen a földön lenni, és elégedett leszek magammal.
.gif?v=1590530631223)
05.16.
05.15.
Today I got on the bus for the first time, after the 60th day of quarantine. It was kinda intense.
On the way there, the bus was gliding so smoothly, like a spaceship or something, at least my impression was this.
On the way back, at night, the ride was a bit more .. jolty?
It was quite intense. It was Friday night, I drank some wine in the evening and was tipsy on my way home.
Took the bust at Ferenciek square until Keleti pályaudvar, from Astoria, I was all alone on the bus.
It was a pretty intimate, romantic ride with the chauffeur. Except for the national barricade tape (red-white tape above,
white sign with text in middle, green-white tape under - resembling the Hungarian flag) separating us.
I was writing some notes in my phone and misspelled them.
I smelled the perfume of a stranger man sitting a bit farther from me, even behind the mask.
I haven't smelled the perfume of a stranger for a while now, it was unusual.
I don't just sense anymore at which stop I am at, unless I look up.
I can get lost in reading.
I should not forget to get off.
23:21 - the pre-recorded announcer voice starts speaking in the bus. She reminds us it is only permitted to use public
transport wearing masks. Should we not forget for a few minutes.
.gif?v=1590530600390)
05.14.
It is the 60th day of quarantine. There are some easements, like shops reopening and terraces of cafés and restaurants.
In shops and on public transport we are obligated to wear masks.
But not in the capital city, where I live.
Everywhere else in the country, things have loosened up, people from outside Budapest can travel to Budapest
but at one moment we weren't allowed to be outside of Budapest, say, at Lake Balaton.
Which doesn't make so much sense in terms of spreading the virus, I mean if Budapest is more affected and people come here they can also get it.
Just because Budapest elected its new mayor from the opposing party?
Every day it's more and more obvious how much
this virus is also just a tool for political power-play.
05.13.
It's a rainy day. I'm reading After Delores by Sarah Schulman, in French translation as I said before. So, it's an American novel
by an American writer about the 80s New York city lesbian culture.
But I found this book in Bordeaux (at the flea market of St. Michel) so I decided to read it in French anyway.
This book fits my mood lately, especially today.
Today I underlined this bit which I quite liked. I will free-translate it to English from French, and tomorrow I will check the original
text and decide who wrote it better, ha ha.
Spring was one of the best times of the year in the city. Everything becomes so touching, but certain years it lasts only
one day. This time, it was raining, everything was cold and grey, everyone was thoughtful.
There was nothing in the fridge except for a beer and the gun.
.gif?v=1590530612275)
05.11.
Álmomban fent voltam egy barátom lakásában, aki próbált engem beszervezni egy castingra, hogy szerepeljek egy, a közeljövőben forgó valóságshowban. Rám adott egy rózsaszínes, hosszú hajú parókát. A valóságshowban való szereplésért kaptam volna rengeteg dolgot, programokra mehettem volna, és a barátom valamiért nagyon azt akarta, hogy szerepeljek benne. Én pedig hezitáltam, nem vagyok benne biztos, hogy az én színészi képességeim ehhez megfelelőek lennének, vagy nem is színészi, de én ennyire nem vagyok exhibicionista, sőt, jézusom, ez nyilván nem nekem való. Mindenesetre azért sokat hezitáltam, nehéz volt a döntés a juttatások miatt. De végül visszautasítottam az ajánlatot, mert ugyan viccesnek is tűnt, nem akartam elköteleződni, hiszen ha felvennének Lipcsébe Erasmusra, akkor ez a valóságshow keresztülhúzná a terveimet.
Aztán lementem az utcára, ahol összefutottam megint L-el és E-vel. Cigiztünk az épület előtt, és közben láttam, hogy jönnek egymás után a jobbnál jobban kinéző lányok, gondolom, a meghallgatásra ők is. Ekkor felmerült bennem, hogy bárcsak én fogadtam volna el ezt az ajánlatot… Gondolom hasonlítgattam magamat meg ilyesmi. Na és aztán valahogy elég zavarosan azt tudtam meg, hogy a múltban, ebben a lakásban, ahol voltam, fogva tartottak egy lányt, régóta, és próbált megszökni… De nem tudom eldönteni, hogy ezt nekem mesélte el a lány, akivel ez történt, vagy ez a lány én voltam?
Később lefotóztam L-t és E-t az épület előtt.
.gif?v=1590530662987)
05.10.
A tegnap éjszakai álmomban valahol külföldön voltam a szüleimmel, foglaltunk asztalt egy étterembe, ahova állítólag gyakran jártunk. De nem volt bent hely, szóval a teraszon kellett várakoznunk. Anyám bent intézett valamit a pincérekkel, én meg kint ültem Apámmal. Hosszú ideig nem történt semmi, és már nagyon nagyon éhesek voltunk, egész nap nem ettünk semmit. Egyszercsak Apám felpattant, hogy na ő megy, ebből elege van. Én is elindultam vele. Eljutottunk egy kikötőbe, ahol láttuk, hogy egy csónakban ülő halász viaskodik egy cápával, és végül megölte.
.gif?v=1590530622353)
05.09.
Most Marseille-ben és Nizzában voltam álmomban. Nizzában sosem voltam a valóságban, de Marseille-ben igen. Vonattal utaztam át, pizzát ettem és a leeresztett hátsó kerekű biciklimet toltam fel egy dombon.
05.08.
I quite enjoy this posture. It's very heroic, I feel like if someone gets their photo taken from this angle,
they instantly look like they accomplished something really big, like, invented something or I don't know.
Álmomban egy liftben voltam egy fiúval, akit nem igazán ismertem. A lift nehezen működött, furcsa volt, de nagyon gyorsan cikázott fel-le. Illetve amikor
idősek voltak a liftben, akkor nem lehetett beszállni.
05.07.
Here I am doing a little full moon ritual, I brought my crystals to the garden, put them on natural surface: earth. I left them out for the night to charge.
05.06.
Lesson of Day 52.
Find someone who looks at you like i look at this broccoli. Find someone who cares for you this way.
Someone who lifts you up, holds you to the light, doesn't keep you too close to themselves so that you cannot thrive -
but supports you and appreciates you.
.gif?v=1590530675277)
05.05.
This gemstone gives me good vibes.
05.04.
C'Lick me - a Netporn studies reader This book was lent to me by a friend also curious about porn, or the relation between porn and intellect. There's definitely an intersection of the two, the book is a good example. Also, porn can be art. I know it's a complicated issue in feminism. Porn, sex-work or prostitution, trans rights.. It seems sometimes so complicated. There is a fine line between what is reasonable or not, the possible compromises seem little. This has been on my mind lately, also especially because of the law change about sex assigned at birth... Anyway, I will explain that too on another day. For now, here are some nice artistic ethical porn websites you can check out and possibly support this creative groups if you can: Four Chambers Erika Lust Ersties I'm not sure how it comes off to promote porn through my diary but I don't really care? Tegnap éjjeli álom(mindig ébredéskor írom le és az adott nap reggeléhez sorolom az elmúlt éjszaka/alvás álmait): sok szín jelent meg ezúttal, egy barátnőm zöldre akarta festeni a haját, én meg le akartam vágni rövidre, illetve voltunk egy turkálóban is, ahol találtam nagyon sok piros ruhadarabot, amik mind nagyon tetszettek és illettek hozzám. Az álmokban a színeknek is nagy jelentősége van, például a zöld szín pozitív jelentése a növekedés, életerő, potenciális növekedés a jövőre nézve. Negatív értelemben lehet az, hogy a növekedésre és fejlődésre való ingerünk el lett nyomva, vagy elhanyagolva, ami toxikus, kényszeres minőséggé válhat.A piros szín életenergiát reprezentál, egy igazán dinamikus életerőt. Pozitív értelemben az élethez való lelkes hozzáállást jelenti, üdítő és izgalmas érzetek. Piros ruha viselése jelentheti, hogy a viselője élvez egy szerető kapcsolatot, mely kielégítő és stimuláló számára.
.gif?v=1590530599159)
05.03.
Ravale tes larmes. - (=Swallow your tears) Alex says in Mauvais Sang, a movie from 1986 by Leos Carax. The story is set in Paris, the scene is quite theatre-like. In the 80s France there was a filmmaking wave called "cinéma du look" which can be pretty well characterized with being theatre-like, basically the visuals or visual storytelling gets more emphasis than a storyline. The movie depicts several man-woman relations, a pretty complex constellation of desires. Alex flees his home and relationship. He leaves his girlfriend, Lise without a word, the scene where he runs from her to the metro is so heartbreaking. He tells his friend Thomas, to ’take care of her’ and also leaves his motorbike for Lise. He falls for Anna, who is the lover of Marc, who commissioned Alex to steal the sample of the deadly virus from the leading pharmaceutical entreprise. Anna is blindly in love wih this older man, Marc, who cannot seem to show some affection towards her. She rejects Alex, who cannot seem to understand and accept this, to the point where it’s being annoying. At the same time, he gets mad at Lise for the fact that she slept with his friend, Thomas. I resent the behavior of Alex towards Anna, but I also resent the blind way Anna is in love with someone who doesn't give a damn about her. I also don't really enjoy the way sometimes Carax shows Juliette Binoche, from a very male-gazy point of view, kinda objectifying, and showing her as a helplessly vulnerable and uncapable. But to contrast this, the character of Lise was somewhat stronger. Headstrong and really persistent in that, but then only about restlessly running after a boy who doesn't care that much about her. But then she walks away with grace and kindof relieved maybe...? I like her character development. Ravales tes larmes, Lise. Swallow your tears, Lise.
05.02.
♡ Warm advice from me to you ♡
How to act like you are out having fun on a Saturday night while at home?
Put on your most glittery dress, sunglasses, and basically everything clubby you can find around the house.
Look around with an ignorant face, imageint the people around you - judge them & make comments in your head about what they're wearing
and who they're kissing.
Scroll your phone's screen and pretend to look even bored, maybe a bit out of it. Maybe it's time to go...
Upload some instagram stories to make sure everyone knows you're having fun, tag your best friends.
Send drunk-seeming textos to your crushes then pretend to regret them straight afterwards.
If you need to puke or something, just walk to the toilet.
05.01.
So I realize this week that a lot of productive-creative energy has built up and I have used it well. But this also means
I have paid less attention to documenting whats going on inside me, like journaling... I documented some of my dreams though.
But I am getting less and less consistent with that as well, unfortunately. I focus inside in a different way.
It's getting hard to keep track of the days, sometimes its really not much I can write in my diary.
I prefer to be outside more. Too much screen really kills me.
I found this article which has a part of the diary of
Eva Hesse, where she gives tips about how to be an artist or how to deal with it in general.
Lesson #1: If you’re stuck, try new materials and methods
Lesson #2: Embrace the absurd
Lesson #3: Explore your materials with spontaneity
Lesson #4: Practice fearlessness
Eva Hesse was also good at writing motivational stuffs in her diary, I think I have something in common with her. Also thank you Eva
for being inspiring.
Also here is a cool letter from Sol LeWitt to Eva Hesse about making art and keeping oneself motivated.
04.30.
Do not practice this asana if you are in the first days of your period.
Otherwise, the blood will come out of your mouth and you will look like this.
No, seriously, don't do it, it's not good for your body.
"This is because these positions go against the normal flow of energy during this time, could stop or disturb the
flow and possibly lead to other reproductive problems later on.
The physiological reason to avoid inversion poses is that the uterus is pulled toward the head during these positions.
This can cause the broad ligaments that support this organ to stretch and cause a partial collapse of the veins that carry
the blood supply away from the uterus. By doing so, it can lead to vascular congestion and increased bleeding.
This is due to the fact that the arteries that supply the uterus continue to pump blood into the area.
source
04.29
Álmomban gimis osztálykiránduláson voltam, T-vel, de olyan emberek is voltak ott, akiket gimi után ismertem meg. Fotóztam meg ilyesmi, és mondtam valakinek, hogy utálom a kirándulásokon kiadott feladatokat, és hogy nem fogom megcsinálni őket. Rövid szőke hajam volt, mint Kristen Stewartnak, és jól állt. Aztán kiderült, hogy van egy tanárom, aki boszorkány, és ő sok boszorkányról mesélt.
04.28.
Ma átrendeztük, rendbe raktuk az emlékeket. Régi képeket, tárgyakat. Ezekben a napokban sok dolog felmerült bennem és a tesómban is az egyik nagymamánkkal kapcsolatosan. Érdekes számomra a gondolat, hogy vajon milyen mintázatok, traumák öröklődnek át generációkon keresztül, amelyeknek egészen nehéz tudatába kerülni. Pedig nagyon durván befolyásolhatja azt, amit megélünk ebben az életben az, amit az elődeink éltek át.
A vizsgálódást aztán természetesen magamnál folytattam. Mostanában kezdtem intenzívebben gondolkozni a belső gyermek pszichológiai fogalmon. Próbálok turkálni a múltamban,
gyerekkoromban, és olyan emlékeket előhalászni, amik esetleg kellemetlenebbek, de talán segítenek jobban megérteni a saját működésemet. Még ha nem is nagy betűs traumákról
van szó, nagyon sok mindent befolyásolnak a gyermekkor eseményei. Amúgy vicces, hogy milyen képet vágok ezen a képen. Nem voltam túl hangos gyerek, szófogadó voltam
és állítólag sosem követelőztem. Volt oviban egy barátnőm, aki mindig lemásolta rajzaim, amit utáltam. Meg egyszer valaki rám fogta, hogy én vertem le a poharakat,
pedig nem én voltam, hanem ő, és azt hiszem, az volt az első alkalom, amire vissza tudok emlékezni, hogy igazságtalanság történt velem.
Itt kezdődhetett bennem az igazságérzet kialakulni.
04.27.
Álmomban megint szexeltem valami félidegennel, ezúttal köztéren. Rengeteg különböző szexálmom volt az elmúlt időszakban, gondolom, nem véletlenül, de érdekes, hogy a legtöbb interpretáció, amit olvasok ezekkel kapcsolatban, mindig arra vonatkozik, hogy milyen a partnereddel való viszonyod. És ha nincs partnerem, és ez így jó nekem, akkor mit jelentenek ezek az álmok? Nem hinném, hogy csupán a testiség után való vágyakozásra utal, hiszen rengeteg különböző szituáció volt. Mondjuk az egyértelmű, hogy az álmok a tudatalattiból táplálkoznak, fantáziákból, és mindezt a halmazt inspirálja az is, amivel nap mint nap konfrontálódunk, cikkek, videók, beszélgetések, és könyvek. Ugyan nem a legfrisebb olvasmányélményem a Catherine M. szexuális élete, de a Féltékenység c. könyvében azért rengeteg visszacsatolás van rá.
.gif?v=1590530618742)
04.26.
Started a new book. Sarah Schulman: After Delores. But it's a French translation I found in Bordeaux. I enjoy that I understand it. In my dream: I broke eggs and I got drugged by someone.
04.25.
Can you spot the error?
I think it's time to start working on my summer abs, lol. Yes, I am skinny but people tend to have the misconception that just because your natural bone structure
and genes make you skinnier than it equals having a "bikini body". Well no, I will tell you the truth: skinny girls can have a belly or double chin too (and it's fine)
And it's fine not to want to work on it. I am now at a point where I can say I successfully reintroduced some exercise in my life!
I feel better in my body, and I like it more this way, because I know that each time I excersise I get a bit stronger and healthier.
That's way more important than looking good, but obviously I'm gonna be happy and thankful if on the way my body changes in a nice way.
04.24.
Playing with light and glass, making effects, making magic.
Artwork besides me by Clémence Sauvage (the ex-girlfriend of my ex-girlfriend). Sérigraphie bought in Paris, 2019.
04.23.
Est-il aussi une créature marine étrange?
04.22.
I'm still reading Chimamanda Ngozi Adichie: Half of a Yellow sun which I talked about here already.
Here are some parts that I found important...
odenigbo says: 'You refuse too see things as they truly are! We are living in a time of great white evil. They are duhumanizing blacks
in South Africa and Rhodesia, they fermented what happened in the Congo, they won't let American blacks vote, they won't let the Australian
Aborigins vote, but the worst of all is what they are doing here. This defence pact is worse than apartheid and segregation, but we don't realize it.
They are controlling us from behind drawn curtains. It is very dangerous!'
'-When your uncle first married me, I worried because I thought those women outside would come and displace me from my home. I now know
-that nothing he does will make my life change. My life will change only if I want it to change.
-What are you saying, Aunty?
-He is very careful now, since he realized that I am no longer afraid. I have told him that if he brings disgrace to me in any way, I will cut
off that snake between his legs.
-You must never behave as if your life belongs to a man. Do you hear me? -Aunty Ifeka said. - Your life belongs to you and you alone, soso gi. [...]'
'
04.21.
I'm thinking of creating a new persona, using an alterego for some projects. Sometimes it's good when your art is bit separated from your person, your identity.
.gif?v=1590530651885)
.gif?v=1590530600443)
04.19.
I disconnected from the world, made a huge mess in my room and went through all my little materials. I have this thing of writing things not
only in notebooks, but different sized pieces of paper, but I get really attached to them and they start having symbolic value and power.
So... I just refuse to throw them out.
But sometimes little pieces of paper also need some organizing.
.gif?v=1590530591893)
04.17.
I have been eating porridge every fucking morning since the beginning of the quarantine.
04.16.
I went to the shore of the Danube to meet T. I felt really alive, and I haven't been in the city center since the beginning, so that was
niiiiice. I got a funny sunburn, only half of my forehead got burned because of my fringe.
REASON, LIKE INFORMATION, WANTS TO BE FREE. - The Xenofeminist Manifesto An important book.
04.15.
I decided that today, drying laundry is my photo background.
.gif?v=1590530645156)
04.14.
It’s so obvious that I am fucking inconsistent.
I have’nt taken a self-portrait for days.
I haven’t worked on any of my 'art projects' basically since last Wednesday, kindof. What have i been doing?
Do I need to shut myself off from the world a bit more?
I feel restless. I’m not feeling really great.
Negative thought spirals are telling me that I’m not talented and that I won’t even be proud for getting my diploma eventually at this school.
When will I ever achieve something I can be really proud about?
When will I actually feel big passion about something, that one thing?
When will I not have to do something else besides that thing I’m so passionate about?
I feel sick. I even feel a bit nauseaus. My face is burning. It’s really not helpful to concentrate on negativity, I know it...
I think last week I was feeling some ups and now I'm feeling the downs. Energy changed in the past couple of days,
I feel like my peacefulness is broken, something went on a different track and I can’t focus so well and I circle again around negative thoughts.
.gif?v=1590530682935)
04.13.
Restlessness, not feeling great. I'm getting anxious. I had a videocall with my ex-girlfriend, it's the first time we spoke and 'saw' each other since we broke up last summer. It was nice to see her, and I'm really happy for her life's progress. These kindof conversations give a lot of space for reflection.
.gif?v=1590530636557)
.gif?v=1590530680813)
.gif?v=1590530673970)
04.10.
"NO CONDITION IS PERMANENT." I read in Half of a Yellow Sun.
So, this novel is set a bit before and mostly during the Nigerian Civil War (1966-1970), where Biafra fought Nigeria.
For many people, this war might be associated with all the photos which appeared in the media of starving people and many children among them, who suffered from Kwashiorkor,
a starvation-related disease... This brings up so many questions about the ethics of photojournalism.."misery-tourism". At that time, these photos flooded the media.
Horrible horrible things have happened in this war, and it's one of the events of modern history which should be known and remembered, correctly.
So, the story runs on three threads, but they all intersect in very beautiful ways.
The characters of the book are fictional, but the events are based on true, historical facts.
The quote I cited above was written on a car, in the novel already. This was still at the times when the war was only beginning.
I don't want to spoil the story, I really want you to read it since it gives a basic knowledge about the Biafra-Nigeria conflict and all the colonial issues involved.
In my opinion, some extra research is needed to understand the background of events correctly.
But I want to emphasize how beautfully the whole story is written... It really carries me away.
Fitting perfectly.
And I feel like this quote is pretty relevant right now.
.gif?v=1590530689663)
04.08.
Ezt a pólót egy exem anyukájától kaptam, aki azt a 80-as években vette Japánban. Ez a mai nap üzenete, SZTEM elég egyértelmű.
04.07.
Okay, today I really don't feel like actually showing up. If you don't feel like showing up, put a lemon to substitute you instead. Preferably, named Tyler. Tylers are cool.
0On the other hand, I read a lot and really enjoy it.
.gif?v=1590530692828)
04.06.
Most Valie Export "Body Configurations" című sorozatán gondolkozom...
A testbeszéd és az urbánus tér viszonya. Mi a női test viszonya ezzel a térrel? Szabaddá tesz vagy elidegenít?
Export azt mondja egy interjúban, hogy: " ‘Artists should break rules to develop their practice. They have the possibility to create their own set of rules, their own boundaries. They should push these boundaries as far as they can.’
Szerinte a kontextus nem áthelyezhető, vannak dolgok, amik nem újrajátszhatóak (reenactment.), pl. a Genitalpanik c. performansza.
Aztán felfedezem Alex da Corte munkásságát. Ő egy amerikai művész, és amerikai nemzeti szimbólumokkal, az amerikai kultúra modern hagyományaival foglalkozik.
Óriási installációkat készít, nagyon vizuális és lehengerlő.
04.05.
I finally started this book I have been wanting to read and which I actually bought in September. Half of a Yellow Sun by Chimamanda Ngozi Adichie.I'm really excited.
Thank you for the recommendation, L.
04.04.
Elhatároztam, hogy elmegyek a parkba találkozni M-el.
És tudtam, hogy meg fog jönni. Éreztem már napok óta, hogy jön. És pontosan 1 hónappal ezelőtt, nőnap és a névnapom előtt két nappal jött meg, koradélután, amikor mentem a Hunyadi téri piacra, el akartunk hozni megmaradt zöldségeket M-el. És most ugyanez történt pontosan egy hónappal később: egy napos, szombati koradélutánon jön meg, amikor M-el megyek találkozni. Ez biztos nem véletlen.
Szóval direkt ugyanazt a piros pulcsit vettem fel.
Furcsa volt bemenni abba a kihalt épületbe, teljes volt az apokalipszis hangulat.
A telefon háttérképe: az Ördög kártya. Rajta egy pár. A nőnek olyan a haja, mint nekem.
Vicces, hogy a karantén és a social distancing nagyjából semmit sem változtat az eddigi fizikai érintésbeli szokásainkon.
04.03.
How can I desexualize my naked body? Distinction between eroticism and objectification-sexualizing naked female bodies.
...But then I couldn’t help but make it erotic. Wow, my energy is weird. I think I will have my period.
Because actually it is also important to keep things erotic.
Last night, I had a very strange thing in my dream. Everything else is kinda blurry, but I clearly remember defining myself as "non-monogamous socialist witch". Just wow.
I also remember that I was working for a newspaper and I was trying to open files on my computer but it didn't work.
04.02.
Sending photos of broken hearts to the insurance company.
I had a phonecall with _ we didn’t talk about × But we did talk about work and progress stuff. It was nice, but I felt a bit like I am not really saying everything. Maybe I did not need to.
.gif?v=1590530654384)
03.31.
Reggel megnéztem egy filmet, a címe: A Fordulópont Dr. Wayne Dyer amerikai író, 'motivational speaker' beszél tudatváltásról, szemléletváltásról. "Az ambíciótól az értelemig" alcímmel.
Érdekes volt, dióhéjban arról szól, hogy
Aztán rajzoltam a táv-anatómia órára egy önarcképet fotó alapján, amihez felvettem egy textil maszkot, hogy aktuális legyek.
.gif?v=1590530627616)
.gif?v=1590530603287)
03.29.
Most is több jelenetet álmodtam. Először egy cigány kisfiúra vigyáztam, aki valami vegyszerrel játszott, ami elárasztotta az egész lakást. Aztán később találkoztam S-el az A38 hajón, rosszkedvűnek tűnt. J már sehol se volt. A bulira nem is emlékszem, hogy milyen volt, csak arra, hogy valami lépcsőfordulóban ácsorgunk S-el, rosszkedvűen. Az egy kicsit fura azért, amikor feltételezett valós események után empatikusan álmodok. (?)
Délután elolvastam egy könyvet, amit I nyomott a kezembe (Andy Warhol: Fame) Szórakoztató volt, megnevettetett. Warhol annyira különlegesen és máshogy, de rettentő humorosan áll hozzá olyan nagy fogalmakhoz, mint szerelem, szépség, és hírnév.. Persze rengeteg ponton nem értek vele egyet. De fontos ütköztetni az elveket, ugyebár, asszem.
Van egy rész benne, drag queenekről, amit nagyon pontosnak éreztem, ezt most angolul tudom idézni, de lehet inkább ide csatolom a kifotózott részt, az egy fokkal könnyebb.
Meg összevágtam egy ilyen jógás ászanás karanténvideót a nővérem jógaoktatós csoportjának, az egymást követő képek alatt egy mantra-ének szól, amit annyiszor meghallgattam vágás közben, hogy szinte sikerült megtanulnom.
.gif?v=1590530611630)
03.27.
Catherine Millet: Féltékenység'[...]még nem voltam elég érett, és nem fogtam fel, hogy a megérzésemnek van alapja is. Hogy az utak, amelyekre belső felindulásaink visznek inket, az intellektuális és érzéki szenvedélyek útjai egyműsba érhetnek és átjárhatók.' (Tótfalusi Ágnes fordította)
'[...]Vajon milyen reményből táplálkozik az ember, amikor a családtagjainak nincsenek meg az ehhez való társadalmi kapcsolatai, sőt el sem tudják képzelni azokat az eszközöket, amelyek segítségével meg lehet valósítani az intellektuális vagy művészi törekvéseket - és ő fel sem fogja, hogy léteznek bizonyos tevékenységek, bizonyos módok, ahogy az ember birtokba veszi az életet, sőt ezzel még a kenyerét is megkeresi-, a szükséges lépésekről, és még nagyon távol áll attól, hogy olyasmit hozzon létre, ami igazolhatná ezeket a lépéseket?'
Amíg ezt a könyvet olvastam, sokat gondolkodtam a poliamóriával és nyitottsággal kapcsolatos élményeimen, a szerelmen, a féltékenységen. Hogyan kivitelezhető mindez?
.gif?v=1590530667391)
.gif?v=1590530677257)
03.24.
Álmomban furán összecsúsztak az idősíkok, arra emlékszem, hogy a Tesco-ban voltam, és vettem rengeteg kaját rengeteg pénzért.
Meg festővásznat is (de hogy minek?). Megszólítottam egy idegent is, illetve véletlenül elloptam valamit az övtáskámban.
Aztán hirtelen Steiner Kristóf lakásában voltam, ővele, nem messze lakott ettől a Tescotól.
Aztán eljött értem Anyukám és segített hazavinni a rengeteg kaját, amit vettem.
Aztán egy másik idősíkon elmentem találkozni P-vel és M-el a Madách térre. Fiatalabbak voltunk, gimisek.
Aztán egyszercsak az Intermédián voltam, az emeleten. Ott volt V, kedvesen köszöntem neki, majd még kedvesebben elküldtem a picsába.
Közben ő hirtelen átalakult egy gimis osztálytársammá, akivel nem kedveltük egymást. Szóval mondtam neki így már dupla hangsúllyal,
hogy én nem bírom a feszkót, szóval fejezze be.
Később, este, ez már a valóság. Fura stressz jött rám. Visszamásznak az agyamba az elvárások és az ígéretek, meg a hasonlítgatás.
Mindig egy kicsit lemaradva, mindig egy kicsit lassabban, mindig egy kis motivációt vesztve.
Nem az van, hogy ne lenne idő, csak rosszul osztom be. Vagy csak szimplán nem szánom rá.
03.23.
I had goosebumps listening to your voice, but it felt lovely.
*stop*
'...and I had a really good phonecall with the woman I talked about to take care of my candida and I was thinking of therefore
I wanted to call you!' this was funny.
.gif?v=1590530606238)
.gif?v=1590530919466)
.gif?v=1590506540480)
03.19.
Dream: I had a sex dream again with some stranger. We were in New York (marriage story) and we did it under the table before dinner. There must have been a child or a cat as well as far as I remember. And commuting on public transport, going somewhere. I think this really reflects how social isolation affects the mind. And also, it was Halloween in my dream and KA was in it and she was dancing at home crazily. I think I was watching her through webcam. So basically there was a huge piece of shiny metallic-plastic material attached to the wall, the one which is usually used at parties and events and looks like a thin blanket which was folded 20 times. But it was a darker metallic material. And she was dancing in front of it in some kind of latex or leather outfit, really crazily.
03.18.
I'm having a bit of a low moment today. I woke up, took some photos in my room, I practied yoga, made good breakfast, read, took notes.
Spoke on the phone with T and spoke to my sister.
Listened to 2 french podcasts about the malegaze and femalegaze while painting with aquarelle on the terrace in the sun.
I did yoga again in the afternoon, spoke to my parents, which got me depressed. They are stressing out big time.
All the news about and from around the world, how I can’t really do anything from here. Impuissance.
M sent me a message which felt nice, I’ve been thinking of her lately, and hesitated to contact her but didn’t.
Now I realized she was the one reaching out to me at Christmas time too, and I didn’t give her much of a long or warm answer.
So I feel a bit bad about this. I think I repressed these feelings, and I often focused on negative memories.
I need to stop dwelling on the past, but I need to actively process and stop seeing the worst in it and myself.
I need to forgive both myself and her for the mistakes.
Azt álmodtam, hogy találtam valami könyvet. A könyv nyelve német volt, aztán átalakult angollá, majd magyarrá.
Egy varázskönyv volt, de Apu nem hitte el, biztos volt benne, hogy ez csak valami trükk.
Voltunk a Ludwig Múzeumban is, vagy valahol, nem is tudom, miért.
Sétáltam valahol V-vel, akinek bajsza volt. Aztán A-val beszélgettem, és elmagyaráztam neki, Magyarországon nem annyi a minimálbér,
mint náluk, és, hogy itt nem olyanok a drag queenek, mint náluk.
Aztán pakoltam egy bőröndbe, gondolom felvettek Erasmusra, és oda mentem.
Ezúttal vajon mire vállalkoztam?
03.17.
“Mire vágysz? Egy nagy kiszellőztetett szobára?” - mondta. Velem álmodott, mert azt beszéltük meg, hogy telefonálni fogunk, de közben ő elaludt, aztán felhívta őt valaki, hogy most felmegy hozzá, de hirtelen felébredéskor ő azt hitte, hogy aki felmegy az én vagyok, és nem értette, hogy kerültem oda, pedig én nem voltam ott, csak álmodta.
03.16.
My first self-portrait being quarantined.
One of the first things I encountered at the beginning of the pandemic and quarantine is the idea of romanticizing quarantine.
I think it is a legitimate question, how we present ourselves on the internet, on social media, and what kind of image we broadcast
about how we are quarantined. Not everybody has the chance to rest or slow down and not everybody has somewhere to go,
or still there are so many people in precarious situations...
At least I am not posting videos about how much food I stacked up for the upcoming period.
This is my experience and it is what I can share.
But am I Romanticizing quarantine? This is my real first day of the quarantine, a Monday, I am alone.
I like being alone, I like being naked, I like walking around the flat naked. It feels free.
update from 05.19.: at this moment, I did not know how will it be like to be quarantined with family 24/7 and that I would
not indeed exist in this state the whole time. So I do think it is an honest imprint of that day and how I experienced this
day at home alone.